2014. november 23., vasárnap

fény a barlangban

és akkor eljutottam reggel arra a pontra, hogy nekem nincs több erőm.
egyrészt már mindent elhasználtam, másrészt meg én mindig a hőseimből merítettem erőt. de hát az én hőseim nem szerelmes hősök, meg nem szerelmi csalódásokat élnek át, hanem megmentik a világot háromszor. ha világot kéne mentenem azzal nem lenne bajom, akkor lenne még honnan erőt meríteni, de így?.. talán ha elolvastam volna a twilightot akkor tudnám hogyan kell szenvedni

de aztán ma anyáékkal egy csomó mindent csináltunk a barlanggal, mostmár kivilágított barlang. tulajdonképpen fényt hoztak az életembe:
ledszalagot, állólámpát, világítást a fürdőbe, ugye mert hogy egy hónapja karcsonyfaégővel világítottam
amikor megláttam mekkora a különbség a régi megvilágítás és az új között majdnem elbőgtem magam. *

és végül arra jutottam, hogy amikor tényleg semmi több erőm nincs leülni a seggemre szakdogát írni, mert minden forrásomat, hősömet kifacsartam már legalább kétszer, hogy menni tovább, akkor azért még mindig ott vannak a szüleim, akik támogatnak, és aztán ettől megyek tovább

*mondjuk mostanában mindig majdnem elbőgöm magam

Nincsenek megjegyzések: