2007. augusztus 19., vasárnap

láda

Kipakoltam a ládámat. Olyan igazi láda, régi és nagy, három éve én csiszoltam, festettem( meg apa), az ényém, mégis a füzeteimet tartom benne, meg a tankönyveimet. Az én ládám. Az a baj a ládákkal, hogy mélyek, és nincsenek benne polcok, és semmit nem lehet bennük megtalálni, ha mégis keresel valamit, vagy feltúrod, vagy rászánsz egy órát, hogy mindent kipakolj belőle, és amiket találsz el is olvasd. Szeretem a ládámat. Amikor átnézem , mindig emlékeztet arra, hogy nem is vagyok olyan buta. Találok egy csomó ötös dolgozatot. Most egy ötös latin szódolgozatot találtam. És vagy hat vag yhét hibátlan matekdogát.. Büszke vagyok magamra.

2 megjegyzés:

bemapoe írta...

Én meg rád.

Andi írta...

:) persze csak matek dogát, magyart azt nem... észre lehet venni..:)