2007. október 22., hétfő

Érekezésem a reggeleimről...

Mint már mondottam volt, az egyik kommentben, rendkívül gyűlölöm a reggeli tömegközlekedést. Nem csak azért mert reggel van, és álmos vagyok, hanem mert tömött és undorító. Reggel háromnegyed hatkor kelek, hogy beérjek nyolcra az átkozott suliba. Ha csupán, fél órával később kezdődne, vagy mit az isten egy órával, akkor is legalább első esetben egy és egy negyed órával, második esetben kettő, azaz 2, KETTŐ órával aludhatnék tovább. De nem..persze háromnegyed hatkor kelek. Fél hétkor meg indul a buszom. És kérem Egy óra amíg beérek az iskolába. Egy óra. Mert a hülye belvárosi tömegközlekedésen ott van minden idióta, aki ahelyett hogy nyolcra járna az iskolába szeretne hamarabb bent lenni.
De igazán az agyam akkor durran el, amikor osztálytársam megereszti azt a valójában tök normális mondatot, hogy ma hamarabb keltem, olyan Hét órakor, hogy még hajat is tudjak mosni. Vagy: jajj elaludtam, hétkor keltem. De még jó hogy beértem háromnegyed nyolcra. Ha én elelszom leghamarabb fél kilencre érek be..:D

Kérdem én, Hol itt az igazság? Hol van? Nekem a napom bő két órával megrövidül, csak azért mert olyan lassú és lehetetlen a tömegközlekedés. Miért nincsen nekem kocsim? Vagy jogsim. Persze azért a levegő tiszta, és nem zavarnak a köhögő szomszédok, vagy az idióta autósok, akik még éjjel is csak mennek és mennek... Szeretek aludni kérem, és minden időd ki akarok használni rá.

Nincsenek megjegyzések: