Jövő

Most kicsit megint úgyérzem helyreállt az életem. A jövőmet ettől persze még nem látom magam előtt, nemhogy tisztán, sehogyse. Csak egy vasag ködréteget, ami szerencsére vidám narancs és rózsaszín. De csak egy-egy lépést tehetek mindig, ami persze természetes, viszont, mindig csak a lépésnél látom meg a kövekező lépésemet. Ez így érthetetlen lett. Az a baj, hogy nem tudom, merre megyek, mindig csak a következő lépést látom meg. Vagy még azt sem. olykor fújok egy nagyot és a köd felliben pár lépésnyit, de egyébként teljesen vakon kóválygok.