ma beszólt a bérletárusító néni, aztán én szóltam be az egyik haveromnak, hogy szeretnék hamar felérni a barátomhoz, ahelyett, hogy a hidegben sétálgatnék, aztán amikor felértem elkezdtem matek házit csinálni, mivel a kedvesem nem volt sehol, amikor megérkezett lévén, hogy matek házit írok, otthagyott, hogy ő is megcsinálja, ennek tetőzéseként elmaradt a matekom, angolt tanultam az elmaradt lyukasmatekon, természetesen elmaradt az angolom, majd órák után fél órás várakozás után sikerült kiválasztani a kedvesnek egy határidőnaplót, ezután hazament, én pedig egyedül bolyongtam a városban az esőben, majd a mekiben két kedves kiszolgálófiú, adott nekem kávét és hamburgert, ezután a buszsofőr megengedte, hogy felszálljak hamarabb a buszra. a mai napom csúcspontja pedig az volt, amikor fájós lábbal való vánszorgás után hazaérek, benyitok az ajtón, lépek kettőt, apa rám szól, hogy ne toporogjak, mert széthordom a sarat. ezután pedig el kellett neki magyaráznom, hogy miért is akarok én laptopot. persze nagyon-nagyon haszontalan dolog, ha az ember lányának így érettségi előtt van egy működőképes számítógépe a szobájában, amin esetleg tud tételeket kidolgozni neadjisten, azt már meg sem merem említeni, hogy internetet is akarok a szobámba. tudom, tudom ez még haszontalanabb és romlottabb dolog a laptopnál. azt hiszem nem is próbálkozom, hogy meggyőzzem, hogy nézze meg a másik lányát, meg a feleségét, hogy viszgaidőszakban mennyit használják a netet, és hogy nekem olyankor mennyi idő jut a géphez.

az embernek néha vannak utálatos napjai, amik teljesen haszontalanok