hogy te meg nem kaptál? nesze itt egy virág

nagyon utálom. amikor hallom a mondatokat: minek a nőnap? miért nincsen férfinap?* inkább menjetek oda és vegyétek ki a dobozból.

inkább odamegyek és kiveszem dobozból. nekem senki ne adjon virágot csak mert kell. én nem kérek olyantól virágot, aki egyébként azt is leszarta, hogy ember vagyok, kismilliószor, azt meg miért venné észre hogy nőből vagyok? köszönöm nem, a virágot csak azért tartottam meg, mert szeretem a virágokat, és mert tulipán, ami az egyik kedvencem.

én attól szeretnék csak virágot kapni, akinek számít, hogy nő vagyok, akiért tettem is azzal, hogy nő vagyok. vagy aki máskor is meglátja bennem a nőt, a lányt, azt a valakit, aki más mint ők. és hogy miért kéne minket külön kiemelni? nemtudom, talán mert a nőknek szükségük van az efféle megnyilvánulásra, márcsak azért is, mert alapvetően érzékenyebbek és mások vagyunk

*mert az ilyen külsőségeket leszarják, mert nekik az nem túl sokat jelent, ha az év egyik napján esetlen kapnak egy tábla csokit, mert nekik nem számít, pontosan ezért nem is adnak, mert hülyeségnek tartják.

utálom az iskolában a nőnapot. rendkívül utálom. és nem azért mert nem kapok. kapok, de bár ne kapnék, az kevésbe lenne rossz