2008. november 23., vasárnap

düh düh düh, az a ki**ott düh, még most is felkavar. nem hiszem el. még most is. komolyan ennyire. erős a késztetés hogy.... hogy.. mégis mit tudnék azon kívül csinálni, hogy dühöngök. pedig már majdnem, már majdnem csak a szép emlékek voltak meg. már majdnem szerettem az egészet. annyira, annyira... szánalmas
annyira örülök, hogy most ott vagyok, ahol vagyok, és azok vesznek körül akik. és nem azok, akik régen.

Nincsenek megjegyzések: