tegnap a szalagavatón előjött néhány emlék. hogy hát igen, végülis átértékelődtek az életemben elkövetett nagy hibák, és hát a szalagavató hetét a legnagyobbak közé sorolom. gyűlöltem. most is. annyira jó, hogy.. annyira.
viszont ezen legalább jókat nevettünk, bár a mellettünk álló bácsi, azt hiszem meg akart verni minket. ebben a probléma az volt, hogy én álltam hozzá a legközelebb. de azért nem volt olyan rossz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése