2007. február 26., hétfő
vesztésre állva önmagammal
Úgy döntöttem, hogy most írok, egy rövidebb bejegyzést. CSak azért, hogy kellemesebb legyen a tekintetnek. Mert a hosszú szöveg nem mindig vonzza. Szóval, hát megmondtam. Elvétettem. Hibáztam. Vétettem. Veszteni fogok. A visszautasítás erős fényben tündököl rajtam... Csak úgy ordít. Nem lep meg. Még van remény. Még nem mondta ki nyíltan. Még emészt. Még nem biztos, hogy veszteni fogok. De azt hiszem nem állok messze tőle..
mindegy.. túl sok minden már nem üthet le...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
Ne légy ilyen negatív. Ha magaddal harcolsz, amellett, hogy mindenképp veszítesz, mindenképp nyersz is. Nem hibáztál. Te csak elmondtad, amit gondolsz. És ez dícséretes.
köszi, de azt hiszem hiba volt...
nem kellett volna..azóta hogy elmondtam neki, nem szólt hozzám..nem beszéltünk, én ezt egyértelmű nemnek veszem...
már mindegy...
de azért köszi..:)
Ez még nem egyértelmű "nem". Lehet, hogy csak megijedt. Vagy még emészt. Bármi lehet. Ne gondolj egyből a legrosszabbra. Én is azt szoktam, és hidd el, nem jó. :)
el hiszem hogy nem kell mindig a legrosszabbra gondolni..:) általában ez szokott a padlóra küldeni. és most köszönöm szépen nem kérek belőle. amígy másba szerelmes..tehetetlen vagyok
:)
Megjegyzés küldése