Mazochista volnék?

És ím...megvilágosodás megvilágosodást követ. A legnagyobb, a legsötétebb, a legérthetetlenebb titok tártam fel magamban. Sikerült megmagyaráznom, hogy miért voltam valakibe szerelmes és miért nem... és megdöbbentő egyszerűség a válasz...megdöbbentő furcsaság és csak egy érzés kering bennem a szavak messze állnak, attól amit mostmár tudok. nem tudom megfogalmazni, csak érzés szintjén leledzik bennem. De most már tudom, hogy mit kell majd keresnem, legközelebb már meg fogom látni azt akit keresek. A lényege, hogy elsőre meg sokadszori olvasásra is talán mazochistának tűnik. Szóval arra jöttem rá, hogy ha valaki belémszeret, akkor az ne azért szeressen belém, mert kedves aranyos, meg mittom én milyen lány vagyok.. hanem mert..azért mert én én vagyok. A személyiségem. ezek csak alapvető tulajdonságok, amik minden lányban benne vannak. Én azt akarom, hogy úgy szeressenek belém, hogy közben...áhh ezt így nem lehet leírni...maximalista legyen, és azt akarom, hogy én megfeleljek neki. ez így talán érthetőbb. Én azzal a ténnyel, hogy lány vagyok, egészen sok mindenkit képes vagyok meghódítani. Pusztán a létezésem álltal(tudom ez most egoitstának hangzik, de tényleg így van). És én valaki olyat akarok, aki nem elégszik meg ennyivel? én mint nő, akarom meghódítani. talán így lehet.. olyan valakit akarok, aki ha azt mondom neki, hogy hozza le a csillagokat, akkor ő lehozza nekem, de úgy ahogyan ő akarja, és akkor amikor neki tetszik. Erős jellemű kell, aki partnerként kezel, nem azért fontos ez, mert esetleg lenézne, hanem hogy ne nézzel fel rám, úgy mint egy égi tüneményre, hanem egyenrangú partnerként. Tudom, furán hangzik. de azt akarom, hogy a férfi, aki a párom lesz egyszer, ugyanolyan erős jellem legyen mint én. Úgyanúgy tisztában legyen az értékeivel, mint én..:D mondom én hogy mazochista. Nekem nem a szőkeherceg kell fehér lovon, hanem a király aki tisztel, és királynőjeként néz rám. Fura, de akikbe edig szerelmes voltam ilyenek. Kritikusok, hihetetlen kritikusok, és olyanok mellett aki úgy szeretnek, akik úgy tekintenek rám, mint egy tökéletes valamire, amihez hozzáérni sem mernek nehogy elillanjak a kezükből, melletük nem tudok fejlődni, melletük nem tudom kibontani amúgy tök szép szárnyam. szóval erre jöttem rá. azok akiket szerettem, viszont nem találtak elég jónak. Ez egy ördögi kör. Mást viszont meglehet, hogy képtelen vagyok szeretni. Hát akkor megmardt a jó öreg ördögi kör. Végülis ha úgy vesszük, hogy 800 diákból kettő ilyan akadt. akkor mennyi az esélye hogy magyarország lakosságából hány ilyen van? mindegy a jövővel most nem törődöm. az a lényeg, hogy talán elsőre mazohistának tűnik, még magam sem tudom pontosan, hogy mi a pontos daignózis de, egy már biztos. Vagy lentebb tudom szállítani az igényeimet, vagy lőttek az egész boldog szerelmes életemnek. Amit ismételten kerülni akarok mostanában. :D és most pedig, mindettől függetlenül zavar... ez az egész ügy. nem az hogy ejtettek, hanem, hogy nem szóltak róla, hogy nem szól hozzám. Zavar, és az is zavar, hogy mindegy. Sok minden zavar. Lehet, hogy meg is mondom neki. mindegy. Ez van most. Élek, meg minden. ennyi..