Tegnap meg elmentem az utolsó vasárnapra, meg fagyiztam meg társasoztam.
Kaptam az intimissiben egy rózsát egy szép kék szemű fiútól (ugye nőnap volt), ezzel azt hiszem kettőre nőtt az elmúlt öt évben kapott rózsák száma. A tegnapi nap pedig négy emberre korlátozódott a nőnapi köszöntések, ebből egy volt az intimissis csávó.
Aztán ettem fagyit meg gyümölcsöt a fagyihoz, ami nagyon jó volt, csak a doboz fagyi után kicsit bedagadt a szám. (ugye a hidegallergiám).
Aztán meg elmentem társasjátékozni és egyik barátosom azt mondta, hogy úgy nézek ki, ahogy egy "jól vagyok" embertől várná az ember. Ez valahol pozitív. Most én is kezdem így érezni magam.

Mint amikor Echo öntudatra ébred kicsit és kivezeti a többi aktívot a babaházból és aztán lekapcsol az agya, mert megkapta amire szüksége volt.

Mondjuk én még mindig nagyon szeretnék etetni, de inkább tovább kötögetek. Én legalábbis próbálkozom. Vagy lefoglalom magam a sporttal és a főzéssel. Neki fogok állni főzni. Ahhoz is kéne ember aki megeszi.