Emlékszem, amikor otthon olvastam kiköltözős posztokat, milyen lesz, mire kell számítani stb. emlékszem egyre, amit nem teljesen tudtam befogadni.
Mostanában sokszor eszembe jut, hogy azt olvastam valahol, hogy igazán akkor szembesülök a magyarságommal, ha kiköltözök.
Most nem a túrórudira gondolok, vagy a paprikára, még csak nem is a tejfölre és a töltött káposztára.
Hanem arra, hogy ugyan éltem már külföldön és már akkor is azt mondtam, hogy az otthon az otthon van. Mégsem jelentett soha semmit nekem az a szó, hogy a Hazám.
Persze kényelmesen Magyarországon tudom az életem rendezni, ott vannak a barátaim, a családom, a megszokott pénzérmék, a bolti eladótól az anyanyelven tudom kérni a tejfölt. Fontos. De otthonom máshol is lehet, más országban is. Ahol lehetnek barátaim, vagy ahol családot alapítok.
De hazám egy van. Nem tudom jobban megfogalmazni. Magyar vagyok, és büszke szeretnék lenni arra, hogy magyar vagyok. Az identitásom része. Sose éreztem még ennyire hangsúlyosan, mint most itt kint.
És fáj és éget naponta olvasni a híreket. Amik most nem érintenek engem. Mert most épp Máltán élek. De haza akarok menni. Ott akarok élni, azon a nyelven akarok kommunikálni, amin az első szavaimat kiejtettem, amin olvastam azokat a könyveket, amelyek alakítottak. Ott szeretném a gyermekeim felnevelni. És minden nap meg kell magam győzni, hogy kitartsak a döntésem mellett, hogy haza akarok menni.
Sose gondoltam volna, hogy ennyire szívbemaró tud lenni az érzés, hogy napról napra rombolják le azt az életteret, ahova haza akarok térni. Őszintén bánt, hogy nap mint nap lehazaárulóznak, nap mint nap lebérenceznek, megkövetnek mert más a véleményem. Számomra ismeretlen düh lakozik bennem emiatt. Emiatt még elemzem magam. Nem szokásom gyűlölni embereket, nem szokásom másoknak rosszat kívánni. Mégis elhagyta már olyan mondat a számat, amire nem vagyok büszke és komolyan gondoltam, és magam is meglepődtem, amikor kimondtam. De gyűlölöm az egészet, mindegyiket.
Nem menekültem, azért jöttem ki, mert ez egy olyan kaland, amit szerettem volna átélni. Nem akarok menekültként kint maradni.
Mostanában sokszor eszembe jut, hogy azt olvastam valahol, hogy igazán akkor szembesülök a magyarságommal, ha kiköltözök.
Most nem a túrórudira gondolok, vagy a paprikára, még csak nem is a tejfölre és a töltött káposztára.
Hanem arra, hogy ugyan éltem már külföldön és már akkor is azt mondtam, hogy az otthon az otthon van. Mégsem jelentett soha semmit nekem az a szó, hogy a Hazám.
Persze kényelmesen Magyarországon tudom az életem rendezni, ott vannak a barátaim, a családom, a megszokott pénzérmék, a bolti eladótól az anyanyelven tudom kérni a tejfölt. Fontos. De otthonom máshol is lehet, más országban is. Ahol lehetnek barátaim, vagy ahol családot alapítok.
De hazám egy van. Nem tudom jobban megfogalmazni. Magyar vagyok, és büszke szeretnék lenni arra, hogy magyar vagyok. Az identitásom része. Sose éreztem még ennyire hangsúlyosan, mint most itt kint.
És fáj és éget naponta olvasni a híreket. Amik most nem érintenek engem. Mert most épp Máltán élek. De haza akarok menni. Ott akarok élni, azon a nyelven akarok kommunikálni, amin az első szavaimat kiejtettem, amin olvastam azokat a könyveket, amelyek alakítottak. Ott szeretném a gyermekeim felnevelni. És minden nap meg kell magam győzni, hogy kitartsak a döntésem mellett, hogy haza akarok menni.
Sose gondoltam volna, hogy ennyire szívbemaró tud lenni az érzés, hogy napról napra rombolják le azt az életteret, ahova haza akarok térni. Őszintén bánt, hogy nap mint nap lehazaárulóznak, nap mint nap lebérenceznek, megkövetnek mert más a véleményem. Számomra ismeretlen düh lakozik bennem emiatt. Emiatt még elemzem magam. Nem szokásom gyűlölni embereket, nem szokásom másoknak rosszat kívánni. Mégis elhagyta már olyan mondat a számat, amire nem vagyok büszke és komolyan gondoltam, és magam is meglepődtem, amikor kimondtam. De gyűlölöm az egészet, mindegyiket.
Nem menekültem, azért jöttem ki, mert ez egy olyan kaland, amit szerettem volna átélni. Nem akarok menekültként kint maradni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése