elmélázva

lehet, hogy most születek újjá? kiégnek az agyamból a káros, és eddig elferdült agysejtjeim. És most meghalófélben vagyok. Bár szerintem az szombaton volt. most megszületek. De ez nagyon fájdalmas mulattság. tényleg elég volt egyszer megszülettni nem akarok mégegyszer. Bár az is lehet, hogy agydaganatom van. És ha igen? egy sötét órámban ezen gondolkodtam. Le volt hunyva a szemem, mert úgy kévésbé fájt, szóval tényleg sötét volt. Szóval mit tennék akkor ha tényleg kiderüne, hogy mondjuk egy hónapon belül, vagy fél éven belül meg fogok halni? mit tennék? szerintem jól viselném. Illetve az elején kiborulnék, nagyon. Nem bírnám elviseni, hogy meghalok. Azt hiszem az utóbbi időben túl sokszor volt dolgom már a halállal. most kicsit filozofikus hangulatomban vagyok. Az elmúlt évben..2006ban, kicsit sok is volt. Olyanok, amiket így 16-17 évesen nem biztos hogy át kellett volna élnem. Bár lehet, hogy pont azért vagyok, vagy leszek olyan amilyen. De jobb volna nem ilyen áron. Januárban egy iskolatársam autóblaesetben meghalt. Ismertem. Ott lakott ahol én. Sokszor beszélgettünk hazafelé a buszon. Megdöbbentem. Egy hétig csak bámultam kifelé a fejemből. Nem tudtam sírni. nem. A temetés napján, egyszer csak elkapott a sírás. Ültem a tesiöltözőben, és nem tudtam mást csinálni, csak sírni. Potyogtam a könnyeim. Akkor azt hittem vége van. nem kell többet ilyennel foglalkoznom. Rá néhány hónapra, júnuisban, egyik osztálytársam öngyilkos lett. Ma se nagyon tudok vele mit kezdeni. Én a barátnőmnem tartottam. Szerettem a maga kis bohókás módján. Bolondos életvidám volt. Ma se értem miért...? olykor még megtalálom egy két kölcsönkért dolgát, könyvet, szalagot, vagy éppen karácsonyi ajándékot. Készített nekem egy gyertyát szépen körüldíszítette. Én is igértem neki, hogy varrok neki egy rózsaszín macit. Soha nem vartam meg végül. Pedig akkoriban terveztem, hogy megvarom neki... nem igazán tudok mit kezdeni vele. olyan mintha nem halt volna meg. csak valahogy... elment volna. Elutazott volna. és csak akkor jövök rá, hogy nem ő meghalt, amikor arra gondolok, hogy ott fekszik abban a sírban.ott azon a helyen. sokáig nagyon haragudtam rá. Sokáig. Nem tudtam elfogadni, hogy ezt tette. Számomra az egyik legnagyobb bűn, ha valaki megöli magát. nem tudok rá gondolni soha némi szomorúság nélkül. Mindig belém lesz égve az az űr. Akkor, amikor osztályfőnököm bejelentette, hogy mi történt, nem tudtam sírni. CSak rázott belülről valami. valami olyan, ami addig ismeretlen volt számomra. De könny az nem jött ki. És amikor kiléptem kicsengő után az osztályteremből, majdnem összeestem. Nem láttam, nem halottam. Olykor egy-egy tanár arca elsuhant mellettem ahogy eggyütérzőn néztem rám, ránk.Arra sem amlékszem, hogy kik voltak mellettem. kik jöttek át velem a másik terembe. Később sem tudtam sírni. hazatelefonáltam nap végén, hogy apa jöjjön be értem. A kocsiban könnyeztem de, többnyire néhám bámultam ki az ablakon. Amikor hazjöttem, kiültem a kertbe, háttal a háznak az utcának, mindenkinek, és csak a kert melletti erdőt néztem. Nem sírtam. piszkáltam a köveket. De csak néztem ki magamból. Nővérem azt hiszem odajött, megkértezte mi történt. Szárazon elmondtam neki. Zsuzsi leugrott a húszemeletsről tegnap... száraz hideg tények, máshogy nem tudtam volna elmondani. a délutánra nem emlékszem. Azt tudom, hogy este nem akartam aludni. Nyolc óra volt, apa megkérdezte hogy nézzünk-e valamit. Bólogattam, hogy igen. Szeretném. Elővette a Star Warst. Már három évesen azt néztük tesóimmal. A Birodalom visszavágot néztük. Szerettem. Apa készített pattogatott kukoricát, bebújtam mellé az ágyba, és néztük. Néha ugyan nem tudtam oda figyleni, de jó volt mert elterelte a figyelmemet. Hát imádom az apámat. Ezt mintegy közbeszúrvamellékesen. Nekem van a legjobb apám a világon... Nem emlékszem mikor sírtam leközelebb. Azt hiszem pár nap múlva barátom karjaiban(akkor még volt) Ennyit a halálról, ami nemrég megközelített. Még mindig fáj a ejem, bár most a figyelmem elterelődött más irányba. Mit tennék, ha most kiderülne, ogy nemsokára meghalok? Nekem volna még időm vefejezni, amiket nem tettem meg. És azt hiszem ezzel könnyebb volna, mint nekik. megtehetném, hogy elköszönöm, hogy nem is tudom, ne hagyjak akkora űrt magam mögött. Talán jó volna, talán nem. Azt hiszem meg merném mondani mindenkinek, hogy szeretem. Azt hogy nem felesleges volna. MEg tudnák bocsátani..neki.. És lhet, hogy az alatt a fél év alatt megint képes lennék szeretni. :) REmélem, most is sikerülni fog. Miközben ezen méleztam, azon gondolkodtam, hogy mindezeket miért nem teszem meg most? persze nem olyan nyersen, és gyorsan, de meg lehet mondani. Igaz az igazi megbocsátás nehezebb lesz. Már egy éve dolgozok rajta...egyszer majd sikerül. Most pedig mennem kell. Megyek az imádott családomhoz vacsorázni. és most az imádott, itt a legjobb értelemben vettem