Ma voltam jógázni, hogy kiragadjam magam az önsajnáltatás mocsarából.
Hát egyet megtanultam, ha reggel megyek, akkor kell valami reggeli a mozgás és mély lélegzés előtt, mert különben beájulok. Vagy öt percet üldögéltem szédelegve.
Cserébe most azért jobban érzem magam. Fizikailag.

Meg igazából annyira nem vagyok én szarul mint a tegnapi bejegyzésből kitűnhet.

Most még azt találtam ki, hogy el kéne végezni egy PMP képzést és megszerezni a minősítést. Ez valami olyasmi képesítés, mint mondjuk a chéfeknél a három csillagos séf. Hogy ott van és akkor mindig újítani kell a dolgot, meg teljesíteni hozzá egy csomót, de ha megvan, akkor elég sok helyen nyitott kapuk várnak és van ahova csak ezzel juthatsz be.
Két bajom van ezzel. 1. Kételkedek magamban, hogy meg tudom csinálni. Elég jó vagyok-e hozzá. 2. vagy 300 ezer forint (plusz vagy egy 20-30 ezres könyv hozzá). 3. Ki kéne venni hozzá vagy 6 félnap szabit, meg tök sokat tanulni.
Valójában mindegyik leküzdhető akadálynak tűnik, és körülbelül lassan 5-6 éve akarom ezt megcsinálni, csak eddig nem annyira vettem magamat komolyan ezzel kapcsolatban. Pedig már amikor a szakkolival volt szó erről, már akkor úgy voltam vele, hogy na ez nekem kell.
A következő tanfolyam, ami indul március végén van, de nyilván simán betelnek a helyek rá.

Szóval most ezen agyalok.

Meg kéne megtakarítási számlát is nyitni, vagy valahova jó helyre elrakni a pénzem, mondjuk ha úgy döntök, hogy akkor én ezt a képzést akarom, akkor pár hónapig ez megint nem lesz probléma, hogy hova tegyem a megtakarított pénzem. Meg új telefont is venni.  Meg új bank után nézni, mert lejár egy hónap múlva a bankszámlám, ilyen 26 éves korig működő dolog volt.

Meg a sütőm is elromlott. Meg a padlót és a falakat is rendbe kéne rakni a lakásban.

Meg amúgy kezdem megunni, hogy két helyen lakok, de a cuccaim csak az egyik helyen vannak.