Spinning

Pénteken voltam amúgy spinningen. Ilyen nyílt nap volt a közeli edzőteremben, gondoltam elnézek, megnézem már milyen.

Na túl hamar érkeztem, nem baj, legalább nézelődtem negyed órát. Ezek az edzőtermek nagyon viccesek, ahogy mindenki komoly arccal nyomja a gyúrást. Amúgy megértem, a hatodik felülésem után én is ilyen komoly arccal szenvedek.

Szóval vártam, három perc volt az óra kezdetéig és senki nem volt ott, csak egy nagydarab gyúrós csávó, akinek akkor volt a karja, mint a fejem. Mondom ez így vicces lesz, de legalább nem leszek egyedül.
Aztán megjött a legalább ugyanakkora instruktor csávó. Úgyhogy hárman toltuk a spinninget.
Azért egy jelenetet szeretnék leírni.

Amikor két szégyúrt izomcsávóval biciklizel egy szobában és megszólal a Maniac, a lehető legcsajosabb szám, amit ismerek, minden önálló nő legalább milliószor meghallgatta már, amikor a padlón volt, és akkor azt mondja, hogy álljuk fel és úgy tekerjünk erős menetben, hát ott meghaltam egy kicsit.

Én monduk legalább mondtam a szöveget, de a két csávó nagyon komolyan tekert a számra. Istenem, kurva vicces volt.